Felhasználónév
Jelszó
Automatikus bejelentkezés 
:: Elfelejtettem a jelszavam!



Utolsó hozzászólások
Az utóbbi tíz üzenet
Quintus C. Dolabella
Vas. Jún. 11, 2017 10:20 pm
Maya Brändström
Szer. Május 24, 2017 8:29 pm
Maya Brändström
Csüt. Jún. 16, 2016 9:42 am
Cassandra
Vas. Ápr. 24, 2016 7:28 pm
Norah Sommers
Csüt. Márc. 31, 2016 10:11 pm
Lucretia Mantova
Csüt. Márc. 24, 2016 12:52 pm
Lilith
Szer. Márc. 16, 2016 8:21 pm



Suttogó hangok
Üzenj másoknak • Ne hirdess!




Share | 

 Eli & MJ




Tárgy: Eli & MJ   Vas. Szept. 06, 2015 9:03 pm



A fickó a kaszinó halljában azt hiszi, hogy mosolygok. Azt hiszi, hogy mosolygok, ezért mosolyogva lép oda hozzám – gondolom valami idióta turistákra specializálódott csaló lehet, akit nem tántorít el termetem; Miért is tántorítaná, ha mosolygok?
Amikor szólásra, pontosabban morranó kérdésre nyitom a számat, akkor veszi észre megnyúlt agyaraimat, eleinte feketének tűnő tekintetemben a vörös izzást, és nagyon helyesen tovább áll, mielőtt igazán elérhetne engem.
Az éhség csak jobbá teszi a szaglásomat – az más kérdés, hogy az őrület határára taszít...
Azt hiszem, megöltem választott mesteremet azért, mert megérintette őt – Elisabeth szajha volt már akkor is, amikor én megismertem, akkoriban valamivel több önuralmat tartva magamnál, de ez... És én hittem, hogy ha nekimegyek egy nálamnál öregebb mestervámpírnak az majd a feleségem teremtője, Marcus lesz – ha megkarózom, nem lesz több egy kupac matériánál a földön, pedig a beleiből fonnék magamnak húskoronát; Mégis az enyém volt az, apám helyett apám, aki úgy hiszem atomjaira szakadt azon az éjen...
Nem véletlenül akarták nehezen ereszteni a férfiak az asszonynak hallgass a neve mentalitást – minden nagyobb háború, avagy éppen világégés mögött valami nő miatt kirobbant balhé húzódik meg (a megalománia mellett).
Megérzem az illatát.
A recepciós a szemembe nézve veszíti el önmagát, s lázasan lapoz az F betűs vendégek között – nincs Franco. Próbálkozzunk akkor a Radomilovval; Engem lep meg a legjobban, hogy van rá találat.
Pillanatokon belül az ajtó előtt vagyok – felesleges hívság, de bekopogtatok. Lábbal. Az ajtót a szemközti fal akasztja meg.
- Asszony!

avatar
III. Mestervámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : The Santa
Play-by : Dimitris Alexandrou
Vonal1 :
Faj : született vámpír
Posztok : 137
Kor : 507
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Különleges képesség : Képes vagyok saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül.
Foglalkozás : kufár
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Hétf. Szept. 07, 2015 2:44 pm


Dear Husband
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas


Lelépett... de szó, se beszéd. Azt sem tudom miért. Persze először nyilvánvalóan imponált, hogy szétszaggatott mindenkit a teremben rajtam kívül. Megdöbbentett az ereje, hiszen azt hittem, hogy nincs neki... Mármint, hogy különleges, ami csak a sajátja, és amivel nem rendelkezik, minden más vámpír is... Régen a nagy gyilkolások, mészárlások után, mindig egymásnak estünk. Reagált arra ha felhúztam, s bármennyire is imponált nekem a dolog, a vége egy kicsit sem volt tetszetős. Eltűnt... hazament, elzárkózott majd lelépett, és azóta nem is láttam. Igen, egy cseppet berágtam, mert engem nem lehet csak így faképnél hagyni... nem vagyok egy tárgy amit akkor vesz elő amikor kedve van és akkor pattint le, amikor akar. Nem bizony.
Persze nem az első napon akadtam ki teljesen, akkor még csak frusztrált a dolog, a másodikon is még elvoltam. De amikor a harmadik nap sem jelentkezett, nos akkor már kezdtem nagyon ideges lenni. De mentségemre szóljon nem adtam el rögtön egy napon mindent. Csak szépen...fokozatosan. Először a saját lakásom, amiről ugye azt hiszi, hogy az övé, de mindegy is... aztán eladtam a katedrális, és szépen lassan mindent amit hirtelen el tudtam érni, várva, hogy egyszer csak felbukkan. Nem tette, én meg leléptem a városból. Mi vagyok én? Csipkerózsika vagy Rapunzel, hogy várjak rá?
Hát fogtam magam és idejöttem Las Vegasba, bulizni, szórakozni, élni. Valamennyi szentimentalizmus szorult belém, vagy csak emlékeztetésképpen ha megkeres (mert persze tudtam, hogy meg fog), az ő nevét adtam meg a recepción. Ó nem, nem Mrs-ként csak szimplán az övét... nem veszem fel a nevét, és most már még úgy sem fogom megtenni.
Rövid, alig takaró, barnás, és csillogó ruhát öltöttem magamra. Mostanában ezeket a pimasz, és nem sokat takaró ruhadarabokat preferáltam, habár előtte is nyilván kedveltem a merészebb öltözékeket, de talán mostanában túlzásba is viszem. Hiszen sosem lehet tudni, hogy mikor toppan be a férjuram újra az életembe, például egy ajtórúgással, mint most.
Éppen a gyémánt fülbevalót akasztom a fülembe, ami mellékesen vadi új, természetesen az ő pénzéből való és gyönyörű, amikor megérkezik, így hát abba sem hagyva a mozdulatot felé fordulok.
letem... - Üdvözlöm elnyújtott, nyájas hangon, s ajkaimra hamiskás mosoly kerül, s így pillantok rá. -Csak nem hiányoztam, hogy hajlandó voltál idáig eljönni. Milyen hízelgő ennyi idő után.- A hangom csöpögően kedves, a mosoly rendületlenül ott van ajkaimon, persze ki tudja, hogy meddig.
Bizonytalan kopogás hallatszik a tagbaszakadt orosz mögött az ajtó kereten.
-Miss Franco...- Kissé tétova ugyan a férfi hang, hiszen nem feltétlenül akar zavarni.ppen a kaszinóba készültünk, velünk tartasz? - A férjem mögött álló szerencsétlen, jól öltözött férfi, csupán a sofőröm, de ez egyáltalán nem látszik rajta. Úgy néz ki, mint egy jóképű vendég, nekem meg eszemben sincsen a tényeket Mikhail orrára kötni. Legalábbis egyenlőre...



by Nadiya

avatar
II. Civil vámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : sexybitch
Gif vagy kép :
Play-by : Taylor Swift
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 250
Kor : 460
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : Hát...házas... :roll:
Különleges képesség : Érzelem és elme manipuláció
Foglalkozás : Danse Macabre Club üzletvezető Jericho alkalmazásában
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Vas. Szept. 13, 2015 7:08 pm



Tekintetem előbb a környezetet pásztázza, orrcimpáim remegnek – ó igen, kanszagot remélek megérezni, vagy nem érezni, Elisabeth szempontjából mondhatni teljesen mindegy, mert őt ettől függetlenül fogom megbüntetni;
- Eddig tartott, hogy megtaláljalak, Koroleva. Öregszel te is. – Utalok itt arra a pár száz évre, amit nem miattam töltöttünk külön – olyan csipcsup faszságok miatt, hogy hagytam megenni (szárazra szívni) a legjobb barátnőt... Történeteinkben csak én lehetek a rossz: szóltam, hogy rühellem a kiválasztottakat, én nem az a vámpír vagyok, aki pozitív értelemben őrül meg a szaguktól, gyűlölségem természete messzebbre nyúló, elmém fodrozódó kanyarulataiba ette be magát, s erősebb a halhatatlanság által kódolt ösztönnél. Gondolom semmi jót nem jelenthet, ha eleve bomlott agyú teremtmény transzformálódik át, mikor az apai örökség énekelni kezd ereiben.
Miért is állítottam volna meg a gyönyörű szajhát tetteiben, parancsoltam volna bájolással megálljt a vérfürdőnek?
Nem mondom, hogy hiányzott – az, hogy személyesen jöttem, és nem fogdmegek terítenek most vállára ezüsthálót, felér egy szerelmi vallomással: mindazonáltal deja vu érzés tölt el, de nagyra értékelem, hogy meg sem próbál elmenekülni, felpiszkálva a nem is annyira mélyen, és nem is annyira szunnyadó ragadozót.
Kibaszott éhes vagyok – ha kiprovokálja, belőle, gerincvelője mellől fogok majd táplálkozni; Fekete pillantásom rajta állapodik meg, hagyom megcsillanni a rajongó fényt.
- Addig kellett volna kitörnöm a nyakadat, ameddig ember voltál. – Udvarolok kicsinység, és nem fordulok meg a kopogtatás ellenére sem: a feleségem arcát nézem.
- A megszólítása Mrs Radomilov, helyesebben Radomilov úrnő. – Javítom ki a mögöttem állót, mielőtt atomjaira foszlana szabadoneresztett erőm hatására: vére nélkül ölt újból alakot ugyanott – a vér a folyosó falát színezi felfröccsenve.
- Kaszinózzunk most, Koroleva, vagy majd ha kiheverted a kolloid-kúrát?

avatar
III. Mestervámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : The Santa
Play-by : Dimitris Alexandrou
Vonal1 :
Faj : született vámpír
Posztok : 137
Kor : 507
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Különleges képesség : Képes vagyok saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül.
Foglalkozás : kufár
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Vas. Szept. 13, 2015 7:56 pm


Dear Husband
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas

Azt nem mondom, hogy semmit sem vált ki belőlem a látványa. És ismerem annyira, hogy lássam feketén sötétlő szemeiben az őrület, a megborult elme csillogását, és kérdés, hogy engem miért hoz ez lázba pont annyira, mint amikor tengerkék íriszekkel néz rám. Talán csak a személye teszi. Hiába szimatol nem igen érezhet férfit, hiszen tudtam, hogy megtalál, akartam is, nem igen bújtam el, csak csupán kimozdultam szórakozni. Szóval, nem, nem járt itt férfi, nem vagyok hülye... ennyire nem.
regszem? Nem hinném, sokkal inkább te... mit gondolsz itt lennék ha nem akartam volna, hogy megtalálj? - Nevetséges, hogy ennyire alábecsül, legutóbb több száz évébe telt, hogy a nyomomra bukkanjon, mit gondol, hogy azóta nem fejlődtem semmit? Csak azért talált meg mert lankadt az éberségem, mert elhittem, hogy már nem keres. Hogy elfelejtett, nem érdekli a kiegyenlítetlen számla, mással foglalja le az idejét. Másodszor már nem lennék ilyen ostoba. Persze más kérdés, hogy egyenlőre, még annak ellenére sem, hogy csak úgy lelépett hosszú időre, nem érzek késztetést erre a bizonyos második alkalomra. Talán az ezüst emlékei miatt, ami a bőröm alatt az erembe, marta végig a testemet, vagy csak mert még nem untam rá... nem tudom, minden esetre akartam, hogy végre felbukkanjon, mert már hiányzott.
Még sem mondom neki, hogy hiányzott, nem omlok a karjaiba, nem mélyesztem fogaimat a torkába, feltépve a puha bőrt, és nem kínálom fel neki saját ereimet... Csak állok a szoba közepén blazírt arckifejezéssel, egy tapodtat sem mozdulva a helyemről.
Szavaira elmosolyodok.
-Talán, de akkor most ki szórakoztatna el, vén csont korodra? - Bájos mosoly kerül az arcomra, mintha nem tudnám, hogy iszonyatosan pipa rám, mintha nem venném komolyan a fenyegetését. Pedig igen, pontosan tisztában vagyok vele, hogy minden szava őszinte. Szegény fiú nem éppen a legjobb pillanatot választja a megjelenésre. Szemeim éppen csak egy pillanatra kerekednek el a látványra, mert ugyan láttam már az új képességével mire képes, de még mindig nehéz kissé felfogni.
-Oh nem édes, emlékeztetnélek, hogy Franco vagyok, ez van a személyimbe, a bakkártyámon, a szerződéseimben...hmm és milyen érdekes, hogy az adásvételi nyilatkozathoz is tökéletesen megfelelt.-Csóválom meg finoman a fejemet. Az emberi törvények szerint is házasok vagyunk, és nem változtattam meg a nevemet, nem bizony. Talán ez nem esett le neki... talán mert nem kötöttem az orrára. Minden esetre ettől még, minden vagyonunk közös meg ilyenek, blabla, és akkor sikerült eladni eléggé sok mindent. Érdekes volt, hogy Ivan még segített is, meglepő fordulat az életemben.
Sóhajtok.
-Azt hiszem ennek nem fog örülni a takarító.- Jó egy kicsit talán elbagatellizálom a dolgot. De tudom, hogy hamarosan úgy is robbanni fog a bomba és akkor már nem lehet. Addig meg rakjunk rá még egy lapáttal. Bár ahogyan látom, neki ez egyenlőre neki is tökéletesen megfelel, mert ő sem mozdul csak fenyeget, és fekete szemeit ragadoz módjára szegezi rám. Nem, eszem ágában sincsen menekülni, nem is volt.
Éppen, hogy csak kicsit rándulok össze kedélyes szavai hallatán. Aztán összeszedem magam, oldalra billentett fejjel tanulmányozom, miközben szemöldökeim megemelkednek. Aztán sóahjtva megforgatom a szemeimet.
-Kolloid? Megint? Azt hittem ennél kreatívabb vagy... - Megcsóválom a fejemet, s elégedetlenül csettintek a nyelvemmel még mindig mozdulatlanul állva.
-Miért is életem? Mert eljöttem szórakozni?- Elnéző megvetéssel tanulmányozom az arcát. rdekes... tán itt az ideje, hogy felfogd már nem a régi Oroszországban élsz, és nem vagyok a tulajdonod. Szabadon adok veszek, járok kelek, és nem kuss a nevem...- Férfi nevelés 2.0... bár kétlem, hogy be fog válni, de azért egy próbát megér, amíg még lehet vele beszélgetni és nem borul el teljesen. Mert utána már úgy sem lehet...




by Nadiya

avatar
II. Civil vámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : sexybitch
Gif vagy kép :
Play-by : Taylor Swift
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 250
Kor : 460
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : Hát...házas... :roll:
Különleges képesség : Érzelem és elme manipuláció
Foglalkozás : Danse Macabre Club üzletvezető Jericho alkalmazásában
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Kedd Szept. 22, 2015 8:38 pm



Megrándul a szám széle, azt hiszem bátran hívhatjuk mosolynak ezt a kis kezdeményt – hirtelen születettként nézek a teremtettre, vénként az ifjúra, pásztorként a bárányra, s a kis kezdemény féloldalas, megbocsátó mosollyá lesz.
- Emlékszel még az esküvőnkre? A kupára, melyben kettőnk vére keveredett? A vérmágia mindig is a kedvencem volt... aztán az a rohadt boszorkány megölte magát, és elvette ezt a szórakozásomat, de mindegy is! Ha van kedved, kipróbálhatjuk. Adok mondjuk három hónapot, hogy eltűnj előlem – akkor is meg foglak találni, ha te nem akarod. – Mindazonáltal a kacsintásom ellenére sem tűnik ki lényem vibrálásából az erőszak – sóhajjal adom meg magamat a visszakérdezésre: előbb orrom hegyét ütögetem meg finoman a mutatóujjammal, aztán intek felé vele – igaza van, esetleg rajta kapott, hiszen a nyakát történetesen kitörhetném most is, a fejét meg le, ha akarnám, még sem mozdulok.
Megöregedtem én is?
- Fel sem merült, hogy miért segédkezett benne Ivan? – Mindent egybevéve nem ragaszkodom az anyagi javakhoz – a hülye gyűrűt hurcoltam magammal századokon át egyedül, és Elisabethre formálok megmásíthatatlan igényt csak; A lycan felügyelete alatt kerültek ki a biztonsági felszerelések és egyéb fejlesztések, melyeknek egyelőre nem kellene illetéktelen kezekbe jutniuk – illetve ameddig a nők csacsogtak, tehette amit megkövetel szeretett Oroszhon. Eli felé dobok egy vékony irattárcát – ezen már helyesen szerepel a neve.
Szív küldi szívnek...
- Dehogy vagyok. – Rázom meg a fejem hitetlenkedve, úristen miket feltételez rólam a fehércseléd... Sóhajtok – majd leülök a kanapéra kényelmesen: ha jól érzékeltem, készülődés közben sikerült bekopogtatnom.
- Ha a régi Oroszországban élnénk, ezért a kis kiruccanásért megbaszattalak volna egy ménnel, de mert vámpír vagy, ezt a mókát illett volna a fejed elégetésére cserélnem. Ne mondd, hogy maradi vagyok. – Hajtom hátra a fejemet, szemeimet pedig lehunyom – ujjaimmal a karfán zongorázok, a vér pedig lekúszik lágy fodrozódással a falról ahová fröccsent, s akárha amorf kígyó, úgy tekergőzik irányomba.
- Az „szabadon adok-veszek” dolgát én vitatnám, életem. – De nem folyok bele most a mocskos anyagiakba.

avatar
III. Mestervámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : The Santa
Play-by : Dimitris Alexandrou
Vonal1 :
Faj : született vámpír
Posztok : 137
Kor : 507
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Különleges képesség : Képes vagyok saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül.
Foglalkozás : kufár
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Hétf. Szept. 28, 2015 3:39 pm


Dear Husband
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas


Felbosszant ezzel a kunkorodó kis mosollyal, melyet én lesajnálónak vélek. Amolyan mindent tudó kis kunkor ez, mely tudatja velem, hogy valamivel nagyon nem vagytok tisztába, avagy lemaradtam valamilyen információról, melyet persze ő tud. És mulattatja az, hogy én nem. Bosszant, és amúgy sem vagyok rózsás kedvemben, amúgy is haragszom rá. De jelenleg nem adom ennek semmi jelét, csak magamban fortyogok. Marad a kedélyes kis pillantás, az enyhe mosoly, a szinte már vidáman csilingelő hang. Igen, ez azaz ember akiről minden lepereg, mintha nem is érdekelne, hogy lelépett hetekre, mintha hidegen hagyna, hogy most itt van és balhézik. Vagy legalábbis elkezdi, ami igazából tényleg nem ér meglepetésként, hiszen számítottam rá, sőt vártam már, hogy végre felbukkanjon.
rtem, köszönöm a felvilágosítást. Szóval ha szabadulni akarok, előbb egyszerűen meg kell, hogy öljelek. Milyen üdítő fejlemények. - Úgy mondom ezt, mint egy stepfordi feleség, ajkaimon finom mosollyal, és kedélyesen, hiszen nincsenek rossz hírek... Dehogy... érzem, ahogyan vibrál belőle a harag, természetesen felém. Bennem nincs semmi ilyen, habár nyilván érzékelhető, hogy bár kedélyes vagyok, éppen csak egy pillanat kell, hogy a viselkedésem megváltozzon, és valami mássá alakuljon ez a mosoly...
Oldalra billentem a fejemet, majd elkapom a felém repülő tárcát, felmordulok, ahogyan kinyitom, s pillantásom az "új irataimra" esik. Persze eltart egy pillanatig, hogy végig fusson az agyamon, miket is írtam alá, de tekintve, hogy mindent átolvastam abban nem lehetett hiba, szóval, nyilván az aláírásom lopta el, nagyon remek.
Figyelem, ahogyan leül és a maga cári fattyú módján elhelyezkedik. Megkívánom. Legszívesebben az ölébe másznék, bosszúsan, harapva csókolnám, és élvezném a békülő szex örömeit, de ehhez túlságosan is be vagyok rágva.
-Aha... szóval ha te úgy döntesz, hogy mindenféle indok és magyarázat nélkül, lelépsz, hogyha hetekig nem jelentkezel és nem is lehet téged elérni, akkor én várjak rád otthon, vagy éppen ahova leraksz, és még csak eszembe se jusson elutazni szórakozni, ha te úgy is szar a fejemre? - Na jó, itt most már megemelem a hangomat, és nem érdekel, hogy a falon lecsorgó vércseppeket tanulmányozza éppen, vagy a tökét vakargatja, mert ez szerintem nem fair. Na nem mintha Mikhail valaha is arról lett volna híres, hogy fairen játszik, de jelenleg ez sem tud érdekelni.
-Bazd meg magad Mikhail! - Csattanok, és elküldöm felé az előbb megkapott irattárcát is, miközben nagy lendülettel elindulok az ajtó irányába.
Szív küldi szívnek, szívesen!



by Nadiya

avatar
II. Civil vámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : sexybitch
Gif vagy kép :
Play-by : Taylor Swift
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 250
Kor : 460
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : Hát...házas... :roll:
Különleges képesség : Érzelem és elme manipuláció
Foglalkozás : Danse Macabre Club üzletvezető Jericho alkalmazásában
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Vas. Okt. 04, 2015 7:42 pm



- Pontosan. – Helyeslek, hiszen egész jól elkapta a lényeget – másképp nem szabadul, másképp nem menekül... kezdek romantikus hangulatba esni. Külső szemlélőnek nyilvánvalóan basáskodó fasz vagyok, ő meg hülye picsa – de hát századok óta élünk és ölünk egymásért, egyfajta előjáték ez is, immár a házasság köntösébe bugyolálva.
- Eladtad a lakást, a katedrálist, hogy csak a nagy tételeket soroljam indok és magyarázat nélkül, aztán leléptél a fenébe. A szórakozástól soha nem tiltottalak, de úgy érzem, hogy talán hangyafasznyit átlépted a határt – bár ha direkt fel akarsz bosszantani, a legjobb úton jársz. – És én ugye nem az a férfi vagyok, akinek morális válságot okozna, ha bántania kellene öreget, gyereket, a saját nőjét – bizony, én leszek az aki a gyengék védelmére felesküdött fényes páncélú lovagokat alaposan seggbe, majd torkon harapja.
Szavakkal nem leírható jelenség, ahogy tenyeremen megbomlik a bőrszövet, a hús és az érhálózat – a vörös, amorf kígyózással haladó vércsík egy része eltűnik benne, úgy is mint táplálkozom; Azt mondják gyakorlat teszi a mestert – és hetek óta gyakorolok, hiszen Jericho halála újabb törést hozott mentális állapotomban – katalizátorként hatott a századok óta szunnyadó képességnek, és összehozott anyámmal: túl sokat hallucinálok mostanság.
- Inkább téged. – Nyúlok ki utána az erőmmel (aminek következtében a levegőben vezetett vérfolyam padlót fog tőlem nem messze) – a testét jelentő atomok összességét megállítani, mozgásukban megakasztani könnyebb, mint szétszedni és újra összerakni a testet – egyébként is utolérném, de hát... elmebeteg vagyok, vagy mifene;
Torkánál fogva szorítom az ajtófélfához, utána már csak szám tapad a szájára, mintegy utalásként, hogy kérem az ajkait egy (pár ezer) csókra, végül a nyakába marok – vérét veszem.

avatar
III. Mestervámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : The Santa
Play-by : Dimitris Alexandrou
Vonal1 :
Faj : született vámpír
Posztok : 137
Kor : 507
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Különleges képesség : Képes vagyok saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül.
Foglalkozás : kufár
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Hétf. Okt. 12, 2015 8:59 pm


Dear Husband
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas

Magam sem tudom, hogy mit vártam. Hogy majd megbánja, hogy hetekre magamra hagyott? Ugyan, ennyire nem lehetek naiv. Talán csak azt szerettem volna ha egy kicsit idegesebb, de azt csak az első körülbelül tizedmásodpercben láttam rajta. Persze most sem tűnik olyan marha nyugodtnak, de nem őrjöng. Én szeretem ha őrjöng még ha én is vagyok az áldozat.
-Rendben. -Biccentek halálos nyugalommal. Ne aggódjon pontosan így fog történni ha majd le akarok lépni tőle mert elegem lesz belőle. Meg fogom ölni, lehet, hogy szeretem, de vámpírból vagyok. És hát mi nagy részben csak a végletes megoldásokat ismerjük. Pont azért mert körülbelül a végtelen áll rendelkezésünkre.
-Iindok és magyarázat nélkül? Ugyan már. Pontosan tudod, hogy mi az indok, a magyarázatot pedig tíz másodperce megkaptad. - Közönyösen vállat rántok. Azzal, hogy lelépett és így, és nem Ő még mindig nem szolgált nekem sem indokkal sem pedig magyarázattal, ő esett egy "hangyafasznyit" túlzásba. De nem veszem a fáradtságot, hogy ezt el is mondjam neki. Hiszen úgy is tudja, hogy mit gondolok a dologról.
Oldalra billentett fejjel nézem, éppen, hogy csak egy pillanatig a táplálkozását, elvégre még nem láttam ilyet, sőt hasonlót sem eddig. De aztán lefoglal az, hogy távozzak, elvégre egy hímsovonosztafaszt játszik éppen ami nincs ínyemre. Elvégre kettőnk közül nem én voltam az aki felszívódott nyom nélkül, én legalább nem mentem messzire, gondoskodva arról, hogy megtaláljon ha akar. Nem is értem, hogy miért vettem ezekre a fáradtságot, ha haragszom rá.
Csak, hogy nem jutok messze, meglep sosem tapasztalt ereje magamon, mintha falba ütköznék úgy állok meg hirtelen, hogy a következő pillanatban az ajtófélfának szorítva találjam magamat. Felmorranok, ajkai közé nyögve. Mert bár nem bocsájtottam meg neki, attól még kívánom, mint mindig. De még sem akarom megadni neki azt az örömet, hogy tudja ilyen könnyen levesz a lábamról. Ugyan visszacsókolok, de nem adom bele mindenem a csókba. Nem harapom az ajkát, szinte már közönyös a viselkedésem, még ha ez nekem talán még nehezebb, és rosszabbul esik, mint neki. Szinte már közönyösen viselkedek vele, s ahogyan fogai a torkomba marnak, mindenféle élvezetkimutatás nélkül, közömbösen billentem oldalra a fejemet, felkínálva neki a torkomat, habár ágyékom akaratom ellenére rándul össze.
A szagomon még sem érezni a vágyat, hiszen szinte már profin nyomom el magamban, pont olyan jól irányatom a saját érzéseimet általában ha nagyon akarom, ahogyan másokét, még ha sok erőfeszítést is igényel.
-Befejezted?- Kérdem közönyösen pillantva rá, ha végre elválik a nyakamtól. Habár belülről pont annyira dühöngök, mint amennyire vágyok rá, de nem hagyhatom csak úgy szó nélkül, hogy nem fogja fel még is mi a problémám az eltűnésével. És persze, hogy még neki áll feljebb.



by Nadiya

avatar
II. Civil vámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : sexybitch
Gif vagy kép :
Play-by : Taylor Swift
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 250
Kor : 460
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : Hát...házas... :roll:
Különleges képesség : Érzelem és elme manipuláció
Foglalkozás : Danse Macabre Club üzletvezető Jericho alkalmazásában
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Szer. Okt. 21, 2015 4:59 pm



Ó nem, én nem az a romantikus köcsög vagyok, mint a mélyen tisztelt teremtője – megbánást Isten színe előtt vagyok hajlandó tanúsítani, már ha akad valami amit megbánhatok – szigorúan vett lelkiismeret nélkül persze nehéz, a tízparancsolat folytonos megszegése okán annak újraértelmezése miatt megint csak kritikus a helyzet; Kiváltképp, ameddig a szívem meg nem szűnt dobogni inkvizítor voltam – az írott történelem legellentmondásosabb alakjainak egyike, talán csak annyiban különböző, hogy engem nem a haszonszerzés reménye vezetett a kínpad mellé, hanem maga a kegyetlenkedés perverz öröme...
Nem, nem érzem úgy, hogy hibát vétettem volna – háromszáz évhez képest mi ez a néhány hét eltűnés, hm? Akkor sem szerettük egymást kevésbé vagy jobban mint most, mindazonáltal tartsuk szem előtt – egy adott kornak a fia vagyok, a kurtizán pedig éltében, holtában is babérokra tört ugyan, de a világ végéig csak egy nő lesz – hogy a szívem az övé, persze a többi szuka fölé emeli számomra, és szórakoztat néha amilyen kis emancipunci tud lenni, de... Csak egy nő. Ha a helyében lettem volna, soha nem mentem volna hozzá egy oroszhoz.
Nem elüthető részlet, hogy kit is téptem szét – pont őérte, magas ég, tönkretesz a szerelem -, illetve a fél évezredig tökéletesen lappangó képesség intézményét befogadni... minél idősebb a teremtmény, annál nehezebb, azt hiszem; Vámpírként nyilvánvalóan nem jelentett leküzdhetetlen akadályt, de időbe telt.
Szájpadlásomon duruzsol a morranása, hasonlóval felelek nyelve hegyére – normális esetben ez lenne a hiányoztál helye, passzivitása... Kihívássá lényegül át, hiszen bassza meg: az érintkezés, szex, csók, ölelés őelőtte és őutána is az én örömömet szolgálta – a modern világ nemi erőszakként tartaná számon; Mi a különbség? Elisabethre figyelek, még ha ezzel éppen nem tud elbizonytalanítani.
Rúzsozott ajkára új árnyalatot festek saját vérével ahogy lágyan megcsókolom, aztán jóllakottan (fogjuk rá, hogy jóllakottan) eresztem el – engedékeny félmosoly telepedik meg a szám sarkában.
- Egyelőre. Elisabeth, gyereket akarok. – Nyújtom a karomat, hiszen miért is ülnénk itt az ajtó nélküli, összevérzett szobában, hullával a küszöbön, mikor kaszinózhatnánk is.

avatar
III. Mestervámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : The Santa
Play-by : Dimitris Alexandrou
Vonal1 :
Faj : született vámpír
Posztok : 137
Kor : 507
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Különleges képesség : Képes vagyok saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül.
Foglalkozás : kufár
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Hétf. Nov. 02, 2015 2:11 pm


Dear Husband
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas

Lehet, hogy én csak egy n vagyok, ő viszont csak egy férfi, és arról bizony vitatkozhatnánk, hogy melyik a rosszabb...Viszont én is megszülettem egy adott korban, ahogyan ő is. És az én időszakomban csak megtaláltam a módot arra, hogy hatalmam legyen a férfiak, és a hatalmasok fölött. Más kérdés persze az is, hogy utána miként végeztem a kereszten. De nem véletlen az sem, hogy utána még is csak sikerült tovább élnem. Hogy őszinte legyek Mikhailban pont annyira szeretem férfias temperamentumát, mint amennyire jelenleg utálom is. Hiszen bejön, mint egy dühöngő bika, akinek sérelem érte a büszkeségét, holott ő kezdte ezt az egészet. Ismerhetne már annyira, hogy tudja én nem fogom annyiban hagyni ha csak úgy elhagynak, még ha csak hetekről vagy hónapokról is van szó. Úgyhogy igen is megérdemelte amit kapott.
Ahogyan azt is, hogy ne ugorjak most repesve a nyakába. Persze nem így képzeltem el ezt az újra találkozást, szerettem volna ennél fölényesebben viselkedni, sokkal inkább a helyzet magaslatára kerülni. De sejthettem volna, hogy Mikhail csak akkor megy bele egy játékba, ha éppen kedve van. Ha nincs akkor ügyesen zökkent ki, hogy véletlenül se úgy folyjanak az események, hogyan én szeretném. De azt hiszem, hogy ebben társa vagyok, hiszen én is sikeresen húzom keresztbe a számításait. Nem értem, hogyan voltunk mi meg egymás mellett annyi éven keresztül. Hogy nem untuk meg, hogy folyamatosan keresztbe teszünk egymásnak. Azt hiszem valamilyen szinte mind a ketten korlátozni akarjuk a másikat , de ő engem jobban, aminek mindig is ellene voltam és leszek.
Ajkaira morranok és nyögök is egyszerre, mert azért hiányzott lássuk be. Szívesen tekerném lábaimat az övé köré, hogy így felkínáljam neki az ölemet. Szívesen venném ha belém temetkezne, a viszontlátás örömére, de sokkal jobban haragszom sem mint, hogy ilyen könnyen megadjam neki magamat.
Közönyösséget színlelek, még ha talán nekem ez nehezebb is, mint amennyire rá hatással van. Fogai a torkomba mélyednek, s habár szívesen felnyögnék hozzá simulva, engedve a testemben feltörő érzéseknek, úgy állok továbbra is, mint egy darab fa. Csókját unottan tűröm, mert minden más eszközöm vele szemben a mai napon úgy tűnik csődöt mondott. Persze ha ez is befuccsol, van még. Szavai hallatán azonban nem bírom megállni, és hirtelen kirobban belőlem a nevetés. Konkrétan az arcába nevetek. gyereket? Hát megőrült ez? Hülyeség. Nevetek, a falnak támaszkodva, szinte már kétrét görnyedve kacarászok, és ahányszor abbahagynám, amikor az arcába nézek és újra eszembe jut a mondata, még tovább nevetek.
-Gyereket? Hát te nem vagy normális... -Kacarászok, persze ezt mindig is tudtam. De gyerek? Nekünk? Hiszen nekem nyilván valóan nem lehet, csak neki. Ami meg ne tőlem van, csak az ő gyereke, ha meg csak az ő gyereke, akkor én meg nem akarom, hogy neki legyen. Azaz nem is fogom hagyni. Nem gondolta ezt át. A tálalást meg főleg.... pont most áll ezzel elő, amikor úgy haragszom rá? Amikor még ki se békültünk? Mert nekem ez nem kibékülés, é még érzem magamban fortyogni a haragot. Mit gondolt? Hogy így, ilyen hangulatban majd pont én belefogok menni, hogy egy másik nőt felcsináljon? Nevetséges...
A nevetésem halk kuncorászásba csitul és a fejemet csóválva pillantok rá.
- Még is mikor pattant ki a fejedből ez az agyament ötlet?- Már szinte nem is haragszom... na jó de, csak egy pillanatra eltereli a figyelmemet ez a marhaság. Gyerek! Neki! Jézusom.



by Nadiya

avatar
II. Civil vámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : sexybitch
Gif vagy kép :
Play-by : Taylor Swift
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 250
Kor : 460
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : Hát...házas... :roll:
Különleges képesség : Érzelem és elme manipuláció
Foglalkozás : Danse Macabre Club üzletvezető Jericho alkalmazásában
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Szer. Nov. 11, 2015 7:23 pm



Túlzás volna állítani, hogy nincs rám hatással a közönye – szimplán eredménnyel nem kecsegteti; Eljátszottuk már ezt párszor, vele mindig is játék volt – kinyilvánított vonzódásom és vágyam más fehércseléd társaságában nem engedné meg a duzzogást, kéretést; Végzetem asszonyának privilégiuma, ha már egyszer nem tudtam megölni – s örömest keresném a kegyeit, hogy megbékítsem, hiszen minden eszköz a rendelkezésére áll a térdre kényszerítésemhez, csak másik perspektívából kell szemlélnie kettőnk helyzetét. Mert azt viszont megtagadom, hogy a közönyt, mint büntetést alkalmazza – nem vagyunk már gyerekek.
S kacagása meg is töri a fagyottnak szánt légkört, az időtlen türelem szobrának mintájára várok – kibillenteni már sikerült (felteszem kiakasztani is) és most, hogy rátaláltam...
Fogadom a mobilomra érkező hívást, noha szűkszavúbb már nem is lehetnék – hümmögök párat helyeslően, elidőzve nevetőráncoktól szabdalt, örökkön ifjú vonásain: egy pillanatig elrévedek önnön emlékeim közt, a fiatal kurtizán van előttem, aki – az isten szerelmére – kardpárbajra hívott a saját hálótermében, de mégis... Ereiben nem zúg a vér, a szíve nem ver változatos ritmusra bódító dallamot, szeméből kiveszett a halandóság bája – szégyenteljes a hála, amit a teremtője felé érzek: ezzel együtt az első adandó alkalommal elpusztítanám, ehhez semmi kétség nem férhet – és ím már csak hűlt helyét látom az olasz lánynak; Csúcsragadozó alakján simogat a nézésem.
- Miután megöltem Jerichot, és még mielőtt eldöntöttem volna, hogy ideje megismerkednek Marcussal vagy hogy a picsába hívják...

avatar
III. Mestervámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : The Santa
Play-by : Dimitris Alexandrou
Vonal1 :
Faj : született vámpír
Posztok : 137
Kor : 507
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Különleges képesség : Képes vagyok saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül.
Foglalkozás : kufár
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Szer. Dec. 16, 2015 2:09 pm


Dear Husband
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas

Hihetetlen ez az ember, akarom mondani vámpír. Nem elég, hogy hetekre eltűnik, aztán feltűnik dühöngve, mintha nem is ő lenne a hibás. De még a dühöngést is csak úgy tessék lássék csinálja, hiszen nem borul ki. És a közönyömre sem reagál igazán, mármint ha a nem reakció nem számít valaminek. És most meg beközli ezt a gyerek témát. Nevetséges. Ha azt gondolja, hogy ebbe én majd belemegyek, akkor piszkosul nagy tévedésben van. Csak a fejemet csóválom,a hogyan felveszi a telefont, és lenyelem a megjegyzésemet mely arra irányul, hogy még is, hogy képzeli, hogy felveszi a telefont amikor ilyen dolgokról beszélgetünk. Azaz ilyen dolgokkal borít ki.
Hazudnék, hogyha azt mondanám, hogy pillantása hidegen hagy. Elvégre a férjem és mit ne mondjak a elmúlt pár hétben, nem kaptam semmit az ágyban. Nem teljesítette férfiúi kötelezettségeit a testemen, meg másképpen se. Persze ez a kis idő semmi ahhoz a jó pár száz évhez, ami alatt nagyon igyekeztem elkerülni a találkozást vele. De akkor más kielégítette az ágyban követelt igényeimet, és most senki. Mert a férjem és szeretem, és bár imádok táncolni az idegein, tartok annyira tőle, hogy bizonyos határokat ne lépjek át. És vannak sejtéseim, hogy miket tenne, hogyha megcsalnám, legalábbis így. Nem, nincs kedvem kipróbálni az ezüst kúra után amiben újra találkozásunk után részesített.
- Nem szerinte nem kéne megismerkednetek.- Jegyzem meg, csak úgy mellékesen, elvégre nem ez a téma. Legalábbis nagyon remélem, ugyanis nem akarom,hogy megismerkedjenek és beszélni sem szeretnék erről. Egyszóval, terelődjünk vissza a lényegre.
- Nevetséges! Nem is értem,hogy még is hogyan jut ilyesmi az eszedbe. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom leesett-e már, hogy mind a ketten vámpírok vagyunk.-Pillantásom végigsiklik markáns vonásain, s megakad a szemem dús ajkain. Hol van a lepedő szaggató békülős szex, a nagy veszekedés? Szinte már csalódás, hogy ennyire kulturáltak vagyunk magunkhoz képest. Agyamban mocskos képek jelennek meg arról, hogy miként is tehetne magáévá. Csak, hogy sokkal pipább vagyok még mindig annál sem, hogy engedjek az ilyen csábításnak.
- Van még más agyament ötleted amit meg kívánsz osztani velem, vagy megkérhetlek, hogy végre menj el a dolgodra, hogy én is mehessek az enyémre, ugyanis nagyon nincs kedvem a hülyeségeidhez.- Ajkaimra fanyar mosoly kerül, s megkeményednek a vonásaim, ahogyan összefonom a mellkasom előtt a karjaimat. Persze tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy így a melleim még szembetűnőbben domborodnak ki a dekoltázsból. Kívánom, nagyon, de annál mérgesebb vagyok, hogy csak úgy engedjek a duzzogásból, ha már nememből adódóan jogom van hozzá. Bárhol, bármikor, akár ok nélkül is. Lehet Mikhail, már megbánta, hogy elvett...



by Nadiya

avatar
II. Civil vámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : sexybitch
Gif vagy kép :
Play-by : Taylor Swift
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 250
Kor : 460
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : Hát...házas... :roll:
Különleges képesség : Érzelem és elme manipuláció
Foglalkozás : Danse Macabre Club üzletvezető Jericho alkalmazásában
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Vas. Feb. 14, 2016 9:59 am


Dear Wife
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas

Az őrületet is kottára lehet vinni – pont úgy, ahogy a káoszban van rendszer. Fajtól, kortól és nemtől független, a természetnek elidegeníthetetlen joga: a vadászlázat életben tartó éhség múltával már csak a fel-felvillanó hallucinációk maradnak velem. Ezúttal nem az én szőkém helyén találom gyűlölettel telt anyámat, hanem az ablaküveg visszatükröződésében a saját hátam mögött, ahogy sápadt, hófehér karjaival átöleli a derekamat, tenyere mellkasomon fekszik, a vállamra kúszik, a nyakamra fonódik – meg tudna fojtani, ő igen...
Az elmúlt hetek ha nem is a megvilágosodás jegyében teltek, évszázados történetnek a végére tettek pontot – egy született vámpír szabad, és egyszeriben a legmagányosabb kreatúra ezen a nyavalyás sárgolyón; Nincs többé aki apám helyett apám volt, nincs többé akit úgy, hacsak nem jobban szerettem, mint a teremtett vámpírok a mesterüket. Nincs többé, aki elfelejtette akkor éjjel a klubban ellenőrizni, hogy elég feszesen tart-e a lánc, amit pórázként tekert a nyakamra... Soha nem követelt semmit, mindig csak kért – szelíd szóval, figyelmemet valami elhivatottabb eszme felé fordítva, másképp manipulálva – de elvett tőlem mindent.
Elisabeth... Elisabeth az enyém. Nem veheti el tőlem senki és semmi, ameddig tart a létezésem – több ez, mint birtoklási vágy, több ez mint féltékenység: ilyen a szentségtelen fajtánknak megadatott szerelem. Nem Jericho az első mester, aki a kurtizán miatt veszett oda.
- Szerinte? – Halvány mosolyban, fogaim mögül elsóhajtott visszakérdezés – a szemöldököm leheletnyit moccan, csak a tekintetem árulkodó: Marcus megkarózása régről dédelgetett vágyálom, hiszen egyáltalán nincs ínyemre a közte és Elisabeth közt húzódó kapcsolat – az asszonyom létezését köszönhetem neki, de itt meg is áll érdemeinek sora. Amit kiderítettem eddig róla, azok alapján nem elképzelhetetlen, hogy képes lenne alku tárgyává tenni bármilyen kontextusban a feleségemet – az pedig borítékolható, hogy nincs az az aljas módszer amihez ne nyúlnék hozzá, hogy a kéretlen harmadikat és annak századokat felkaroló létét eltüntessem. Mit bánom én, ha démonná válik! A köteléknek vesznie kell.
- Tisztában vagyok vele. - Megakad rajta a pillantásom, ahogy az övé is a számon – a talján viperanyelv könnyen hazudik, hamar perlekedik, de ugyanazon heves vérmérséklet el is árulja tulajdon gazdáját. Könnyű szívvel hajolok meg előtte, mint holmi udvaronc – uralkodóházaknál már csak így szokás; a királynő elbocsátott, nekem pedig időszerű taktikát váltanom. És még azt hittem, hogy a házasság unalmassá tesz minket – pedig csak a vén háborúnknak ad új, izgalmasabb helyszínt.
- Félkarú rablózni buzeránsokkal? Ahogy kívánod. Egyedül is meg tudom venni a kaszinót.



by Nadiya

avatar
III. Mestervámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : The Santa
Play-by : Dimitris Alexandrou
Vonal1 :
Faj : született vámpír
Posztok : 137
Kor : 507
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Különleges képesség : Képes vagyok saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül.
Foglalkozás : kufár
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   Szer. Márc. 02, 2016 8:58 pm


Dear Husband
"Betegségben és egészségben. Jóban és rosszban. Szegénységben és gazdagságban. Míg a hajnal el nem választ."
Las Vegas

Tökéletesen tudok duzzogni, az évek során tökélyre fejlesztettem a technikámat. Az egyetlen problémám az, hogy MJ annyira csapongó, hogy nem lehet rendesen kitartva duzzogni mellette mert valami hülyeséggel kizökkent amire kénytelen vagyok reagálni.
Szóval vele nem egyszerű, de hát én sem vagyok egyszerű eset. Most ő tűnt el és nem én, most meg itt topog és olyan marhaságokkal fáraszt mint a gyerek téma meg hasonlók. Először dühöng, most meg olyan könnyed mintha nem is töltöttük volna külön az elmúlt heteket. Mintha nem adtam volna el a kedvenc kis katedrálisát. Mintha nem utaztam volna el, persze nem menekülni akartam,de azért még is. És képes még az estémet is elrontani! Utálom mikor ilyen. Nem tudok ezzel a viselkedéssel mit kezdeni...
- Nem szerintem nem.- Rántom meg a vállamat. Nincs kedvem ebbe a témába belemenni ha rajtam fog múlni akkor bizony nem is fognak találkozni. Nem kell nekik. A maguk módján mind a két férfi érték nekem, megtartandó érték. És nem érdekel ha nem jönnek ki egymással, de attól még nekem kellenek. Szóval nem, nem szeretném hogyha egymásnak esnének valami agymenésnek köszönhetően.
Annyival egyszerűbb dolgom lenne ha dühös lenne vagy sértett vagy bármi, csak ne lenne ennyire nyugodt szinte már közömbös.
Legszívesebben hozzá vágnék valamit, ahogyan meghajol előttem és elindul. Nekem veszekedni lenne kedvem ha már így indította ezt az egészet, és nem ahhoz, hogy egyszerűen csak elsétáljon.
Elkapom az ajtó kilincsét még mielőtt becsukhatná, és éppen csak egy pillanatig nézem távolodó hátát mielőtt utána kiabálnék.
- Vedd meg! Csinálj amit akarsz! Akaszd fel magad ha ahhoz van kedved te rohadt orosz fattyú!- Kiabálom utána és pont csak akkora erővel vágom be ajtót, hogy jó hangosan becsapódjon. Az öltözködő asztalhoz sétálok és kiveszem a fülemből a fülbevalókat. Teljesen elrontotta az estémet. Hogy lehet valaki ennyire...? Egy ekkora... nem találok megfelelő szavakat rá. Lehúzom a ruhám cipzárját és egyszerűen hagyom, hogy a földre hulljon. Kilépek belőle, és előkapva a bőröndömet elkezdem bepakolni az ékszereimet. A fürdőbe sietek, és az egész alakos tükörben elkapom saját megbántott pillantásomat. Megállok, hogy szemügyre vegyem félmeztelen testemet, és úgy egészében magamat. Na nem... Nem fogja elrontani az estémet, sőt! be is kaphatja.
Nem veszem vissza az arany ruhát, helyette leváltom egy mélyen dekoltált, szépen felsliccelt estélyire.
Arany magassarkú cipőt, és arany nyakörv szerű nyakláncot csatolok magamra. Nem, egy petákot sem költöttem el abból a pénzből, amit a Katedrálisért kaptam. De majd most! A kártya melyre a platina átutalás megtörtént az arany táskámban landol. Vörös rúzst kenek az ajkaimra és kihúzom a szemeimet, visszakerülnek a fülembe a gyémánt fülbevalók. És elhagyom a vérfoltos lakosztályt. Lelibegek a kaszinóba, váltok egy jó nagy adag zsetont és elegánsan foglalok helyet annál az asztalnál ahol Mikhail ül, hogy beszálljak a játékba. Éppen, hogy csak egy pillantásra méltatom a férjemet, mintha nem is ismerném, és a tőlem telhető legbujább mosolyt villantom az osztóra. Majd pofátlan flörtölésbe kezdek a mellettem ülővel, mentségemre szóljon, hogy ő kezdte.
A gyűrűt lehúztam, de ott lapol a táskámba, tudatosan igazítom meg eredetileg gyűrűzött ujjammal a hajamat, hogy drága férjem láthassa, hogy nincs a helyén.
Nem vagyok hülye a szerencsejátékokhoz vagy a kártyához ezért az első két kört sikerül elvinnem. Elvégre egy kurtizánnak mindenhez kellett érteni. Hát én értettem és azóta sem félek tovább képezni magam. Meg persze, egy ideje már itt vagyok, és hát van egy hatalmam mely könnyedén befolyásolja a játékos társaimat. És az elmúlt napokba kb már mindegyikkel felfordítgattam a lapjait tehát pontosan tudom, hogy milyen stílusba játszanak. Kivéve persze Mikhailt.



by Nadiya

avatar
II. Civil vámpír
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : sexybitch
Gif vagy kép :
Play-by : Taylor Swift
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 250
Kor : 460
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : Hát...házas... :roll:
Különleges képesség : Érzelem és elme manipuláció
Foglalkozás : Danse Macabre Club üzletvezető Jericho alkalmazásában
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Eli & MJ   



Ajánlott tartalom
animae scrinium est servitus

Vissza az elejére Go down
 
Eli & MJ
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ώ IMMORTALIS.OSCULUM :: Other times
Alternatív játékhelyszínek, hogy a fantáziád szárnyalhasson
 :: Privát játékok
-