Tárgy: Fajleírás Csüt. Júl. 24, 2014 10:21 pm |
Kronológia Főbb események időrendben A Sötétség katonái, az Első Bukottat, azaz Lucifert szolgálják. Többnyire a Pokolban tartózkodnak, de a Földi Síkra is gyakran tesznek látogatásokat, hogy minél több lelket raboljanak el, vagy bűnnel szennyezzenek be.
Számos embereket befolyásoló, telepatikus és telekinetikus képességgel bírnak. Képesek füst alakban teleportálni. Gonoszak, kegyetlenek és gátlástalanok, fáradtságot nem ismerve dolgoznak azon, hogy sötétségbe borítsák a Világot és kiöljék belőle a Jó utolsó csíráit is. Legfőbb céljuk, hogy közel kerüljenek egy személyhez, akit végül teljesen a befolyásuk alá hajtanak, ezzel leterelve őt a helyes útról. Semmilyen eszköztől nem riadnak vissza e cél megvalósítása érdekében. Szinte bármilyen alakot képesek felölteni, ez legyen férfi, nő, gyerek vagy állat, azonban eredeti porhüvelyükben a legerősebbek.
Az angyalokhoz hasonlóan kasztrendszerben élnek, a hét főbűn szerint sorolódnak rendekbe. Minden rend élén egy lord áll, a lordok felett pedig természetesen Lucifer helyezkedik el. A hét főbűn, azaz a hét rend: harag, bujaság, kevélység, fösvénység, irigység, torkosság, jóra való restség. Szinte bármilyen alakot képesek felölteni, ez legyen férfi, nő, gyerek vagy állat.
Démonná kétféle módon válhat valaki:
• Ha eladja halála előtt a lelkét valamely démonnak a jobb élet reményében. A démonok legtöbbször felajánlanak egy olyan dolgot az illetőnek, amire nagyon vágyik és tudja, hogy a másik személy bármit megtenne azért, hogy megszerezze, de a démon segítsége nélkül esetlegesen ez nem sikerülhetne. Ekkor a démon felajánlja neki, hogy megkapja a kívánt dolgot cserébe azért, ha eljön a halála napja megkapja a lelkét. Itt szeretnénk megjegyezni egy nagyon fontos dolgot, hogy a démonok az ember beleegyezése nélkül nem képesek lelkeket elvenni. Manipuláció nem működik ezen a szinten, így hát azzal sem lehet senkit rávenni. Az lehetséges, hogy megjelöli magáénak a lelkét, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a lelke automatikusan a pokolra kerül, csupán egyfajta "előfoglalás", ebben az esetben viszont más pokollény nem pecsételheti meg a lelkét, míg az előző démon életben vagy, vagy nem vette le róla a saját jelét. Miután a személy belemegy az alkuba, onnantól a lelke a démon kezében van. Szerződést visszacsinálni nem lehet! Ha valaki megkötötte az alkut onnantól nincs visszaút. Halála után az említett személyből démon lesz, ha Lucifer alkalmasnak ítéli erre a szerepre, rosszabb esetben pedig örök kínzásra ítélteti.
• A másik lehetőség pedig az, ha valaki így teremtetik. Erre csak Lucifer képes vérmágiával. A született démonok igen nagy hatalommal bírnak a Pokolban, hiszen gyakorlatilag Lucifer gyermekei.
• Démonok legnagyobb ellenségei az Angyalok, elvégre ellentétes célt szolgálnak. Nem fogyasztanak emberi ételt, azonban a halandók hangulatai, a bennük munkáló érzelmek, vágyak, indulatok táplálják őket.
• A kéjdémonok az embereket hevítő szenvedélyből nyernek energiát, a haragdémonokat a düh erősíti, és így tovább. Ha indulatosak az egész szemük feketévé válik, azonban nem nőnek ki csavaros szarvak a koponyájukból, nem sarjad ki gerincükből hosszú, lándzsa-szerűen végződő farok és lábfejeik sem formálódnak kecskepatákká.
• Ha egy nőt (fajtól függetlenül, kivételt csakis az angyalok és démonok jelentenek) magáévá tesz egy kéjdémon, az érintett hölgyivarú lény onnantól kezdve nem lesz képes orgazmust átélni mással; örök életére a démonhoz lesz láncolva, legalábbis ami a testiséget illeti. E pecsét csakis egy a szóban forgó pokollénytől idősebb és erősebb démon révén oldódhat fel.
Képességeik:
♣ Képesek bármelyik személy erejét blokkolni egy bizonyos ideig ♣ Képesek füstszerű alakot ölteni és ezzel közlekedni a világ bármely pontjára, akár egy másik személlyel is. ♣ Képesek manipulációra. ♣ Gondolattal bármit felrobbanthatnak legyen az egy tárgy, vagy éppen egy személy. (Kivéve az angyalokat) ♣ Gondolataik erejével képesek mozgatni, csontokat törni, falhoz taszítani másokat. ♣ Birtokukban van az illúziókeltés képessége is.
|
|
|
Vendég animae scrinium est servitus |