Nem kertelek, rád vadászom közel háromszáz éve. Felkutattam miattad majdnem az egész világot, de nem volt elég, hogy utolérjelek. Az egyetlen okom az életre, te vagy. A véredre szomjazom, hogy a szívedet darabokra roppanthassam a markomba végre, hogy érezhessem forróságát, ahogy végig folyik ujjaim között. Háromszáz évvel ezelőtt lemészároltad az egész családom, a klánom. Miattad veszítettem el mindent, és mindenkit. De megerősödtem, és most egyetlen vágyam, hogy szemtől szembe találkozzunk. Akkor elszalasztottam a lehetőséget, mert elhittem a meséd, hogy kényszerítettek. Elengedtelek, már nem tenném. Azóta is bánom. Tudom mennyire gonosz vagy, hogy az ördöggel cimborálsz, és azóta is ezreket öltél meg, ha nem százezreket. Már ellenállnék neked, és beadnám a válópert, méghozzá özvegyi formában.
Az elmúlt háromszáz év alatt a bűntudat, és a lelkiismeret marcangolás miatt még gonoszabb lettél. Örömöd leled benne, mert már úgyis pokolra jutsz ( szó szerint ), ilyen alapon éled az életed. Nem érdekel egyetlen férfi sem, mindet csak játszópajtinak használod. Így próbálsz elfelejteni. ~