Végre! Megnyitottam ezt az átkozott helyet. Nem vagyok régóta vámpír és úgy érzem, hogy ők se nagyon csipnek engem, dehát nem én választottam ezt, valaki azzá tett én meg imédok így élni.
Ez a bár régóta tervem volt, és mióta "nagyobb" hataloma tettem szert megszerveztem mindent.
Kinn lóg végre, a NYITVA tábla és végre van egy hely ebben a városban is, ahova egy vámpír előítéletek, suttogások nélkül be ülhet.
persze vannak szabályok. Pl ne egyél meg mindenkit itt.
Az első este nagyon jó, nagyon sokan jöttek, ez remek, végre valami amiben talán jó is leszek.
Sajnos nem igen van felszolgállóm csak 2 lány és én. Ma még nincs műsor csak egy szerzett Dj játsza a zenéket és kínáljuk körve a vértasakokból kiöntött, - borral kevert piákat. Valahogy én simán jobban csipem a vért.
Bőrszerkóm remekül illik ehhez a helyhez és alig várom, hogy valakibe ma én is bele haraphassak.
Ott egy pasi, aki gyámoltalannak tűnik. Jól megnézem magamnak, majd elindulok felé.
- Kér még egyet? - kérdeztem széles mosollyal az arcomon.
Vajon meghalni jött ide? Nem látja, hogy ez egy veszélyes hely?
- Nem fél? - teszem fel megfontolatlanul a kérdést.

Figyelem az embereket, ahogyan be ki mászkálnak, ahogyan vannak olyanok, akik engedik, hogy vérüket vegyék. Beteges, de nem baj legalább nekem lesz, miből ennem. Az egyik férfi zaklatja a pincérnőmet. Arcomra kiül, hogy ez nem tetszik, de nagyon ügyesen leszerelte a férfit. Még jó, hogy halandó az úr. Különben volt egy pincérnőm. A férfi nagyon nyugodtnak tűnik. Nem vagyok éhes, szóval nem igazán akarom meg enni, inkább a bár jobban érdekel.
Választ adott, én pedig hátat fordítok neki, de tükörben végig látom. Töltöm az üveget, hallom, ahogyan bugyog az ital a pohárba. Még mindig nem szoktam meg ezeket.
Ahogyan feltettem neki, hogy fél-e, kicsi mazohista válasz érkezik. Felhúzom a szemöldököm és hümögök egyet, majd a másik lábamra helyezem a súlyom, és neki dőlök a pultnak, kezemmel támasztva magam.
- A kisasszony neve Lucinda. - Válaszolok. Már nem vagyok ember, utálom a formalitásokat, és azt, hogy az emberek nyalják egymás seggét. Még régen elment, de ne fussunk felesleges köröket.
- Tőlem URAM? - hangsúlyozom.
- Itt tőlem kell tartania a legkevésbé. - Vissza kacsintok a csinos férfira. Nem rossz a felhozatal, de furcsa nekem a viselkedése.
- Maga ki? - Kérdezem a fajára illetődően.