A vámpírok már évezredek óta "élnek" a Földön. A fizikai erejük összefügg a korukkal, csakúgy, mint a vérszomjuk: minél idősebbek, annál kevesebb vérre van szükségük az élethez - már ha lehet ezt így nevezni. Nem is csoda, hogy a halandó emberek egyike sem közömbös velük szemben: vannak, akik félnek tőlük, vannak akik csodálják őket, vannak akik mindent megtesznek, hogy a közelükben lehessenek, és akadnak olyanok is, akik maguk is szívesen válnának vámpírrá, míg megint mások tudományos kísérletekhez keresik a társaságukat. A konzervatív csoportok például a gonosz megtestesülését látják bennük és mindent megtesznek azért, hogy elpusztítsák őket mind egy szálig. Ott van például a Seattle-i szervezet.

Egyesek a végtelen öröm forrását látják bennük: a szeretőik, egyéjszakás kalandjaik lesznek vagy csak egyszerűen a vérükre vágynak, az ugyanis a vámpírok felbukkanása óta a legkeresettebb drognak számít a világon. Akadnak donorok is. Ők némi testi örömért cserébe- vagy valami különös perverziótól vezérelve - két lábon járó uzsonnadobozként viselkednek: fikarcnyi ellenszolgáltatásért etetik a vámpírokat a saját testükből. Ami pedig az orvostudományt illeti - természetesen ők is kiveszik a részüket a vérszívók felbukkanásából: mindent megtesznek, hogy alapos vizsgálatoknak vessék őket alá, hiszen a vérük gyógyít szinte minden betegséget.

Vámpírrá két módon válhat valaki: születés és harapás által. Mivel halott emberekről beszélünk meglehetősen furcsának tűnhet az, hogy képesek nemzésre pedig így van, de csakis akkor ha kiválasztott vagy démon a partnerük (meg kell szállniuk egy kiválasztott testét). Míg előbbi esetben tiszta vérű vámpír, az utóbbiban hibrid lesz az utód. A született vámpír nem veszi fel a Kiválasztott szülő képességeit, hanem ugyanolyan lesz, akárcsak egy rendes vérszívó azzal a különbséggel, hogy gyermekkorában még nem esik át az átváltozáson, hanem jóval később. Ez az időpont mindenkinek más. Előtte ugyan képes napra menni, de mivel nagyon érzékeny a bőre pillanatok alatt leég. Szemfogaik már akkor hosszabbak, csak vérszomjuk nincs még.
Az átváltoztatott vámpír valamivel gyengébb, mint a született, de ez természetesen kortól is függ, mint ahogy fentebb is említettük.
Az átváltoztatás viszonylag egyszerű folyamat. Egy vámpír kiszívja az emberből minden csepp vérét, miközben ő itatja a sajátjával, majd pedig egy kis idő után, ha mindent jól csinált a vámpír, akkor a térített halhatatlanként éled fel. Írisze színe ilyenkor megváltozik, bármilyen árnyalatban tündökölhet attól függően, hogy milyen volt eredetileg a szeme színe. Ha barna szem volt, többnyire fekete lesz, ha kék akkor jégszín illetve élénk kék, ha pedig zöld akkor általában borostyán árnyalatot veszi fel. Viszont, ha dühösek vagy túlságosan régen ittak már, vérszomjuk elhatalmasodik rajtuk akkor vörös árnyalatot vesz fel.

Tulajdonságaik

• Nem képesek napon járni
• Az ezüst marja őket
• Van tükörképük és nem irtóznak a fokhagymától és a szent ereklyéktől, mint a filmekben
• Nem mehetnek be olyan otthonba, melynek halandó a tulajdonosa, csak beinvitálás után.
• Karók és éles pengék a szívbe halálos rájuk, akárcsak a lefejezés.
• SINO-AIDS az egyetlen betegség, amit elkaphatnak, de nem halnak bele.
• Koruktól függő fizikai erő
• Hihetetlen gyorsaság
• Hipnózis vagy manipuláció
• Képesek nemzésre feltéve, ha kiválasztott vagy démon a partnerük.
• Könnyük véres