Tárgy: a lelkemet adtam érted Vas. Nov. 09, 2014 11:12 am
Amit szeretnél
LOGAN LERMAN
► Kora: 1128 (869-ben született, 886-ban halt meg, 17 évesen) ► Faja: démon ► Rangja: Pokoljáró, rend szabadon választható ► Város: megalkotóra bízva ► Státusz: Megalkotható ► Viszony: az egyetlen öcs ► Kapcsolatai: • Leopold Vincent Whittmore (Basilio, a báty)
Jellem & Történet
Karakter legfontosabb információi
Anyánk egy szakajtónyi gyereket szült, egyedül mégis rád emlékszem. Rád, te törékeny, te gyönge akaratú, te csöndes, te megalkuvó! A bátyánkat illette minden vagyon, engem papnak adtak, belőled nem lett volna semmi, gyerekként is sokat betegeskedtél. Mindig dacoltál a halállal, hetekre, hónapokra, néha egy évre is elfeledtetted velünk holtsápadt arcod emlékét az izzadt pehelypárnába fúrva. Gyűlöltél, ahogyan én is gyűlöltelek téged, mindenedet. Gyűlöltem nyugodt hangszíned, dallamos beszéded, gyűlöltem a kompromisszumkészséged és beletörődésedet, hogy a Sorsodat olyan egyszerűen fogadtad el, miközben dackísérleteimet apánk és más férfiak kegyetlenül leverték rólam. Uralkodni akartam rajtad. Uralkodtam is. Ha vádjaimra – hogy létezésed hogy lehet ilyen könnyed, következmények nélküli, és neked a semmi miért elég – csenddel feleltél, kegyetlenül felpofoztalak, ha halk szavakkal próbáltál józanságra inteni, állatként vetettem magam rád, és ledomináltalak. Nem tudom, érintett-e más rajtam kívül, és én sem érintettelek igazán, hanem büntettelek, bírtalak.Függtem tőled, függtél tőlem. Aztán meghaltál. Volt merszed meghalni – csak úgy, csendesen, télvíz idején apró neszű köhögéseid garmadája után, lázasan, hókán. A lelkemet adtam azért egy démonnak, hogy visszahozzon téged, és vissza is hozott – betegen, sápadtan, vért köhögve, olyan lázzal, melyet semmivel sem lehetett csillapítani. Hetekig félrebeszéltél, nem kívántad az ételt, italt, a szíved furcsán dobogott, ujjaid hidegek, nyirkosak voltak. Visszahozott. Ott voltál a magad éteri sebzettségében, leküzdve valami más által, nem én bírtalak, hanem a betegség emésztett, alá voltál rendelve néhány fertőzött vérlemeznek. A düh és féltékenység mételyezőn hatott rám, ezért megöltelek, mielőtt magammal végeztem volna. Hogy mi volt a bűnöd, amiért mégis démonná lehettél, hogy kötöttél-e alkut, azt nem tudom, az egyedül a te titkod. Megrontód, urad és gyilkosod voltam. Eltelt több mint egy évezred, és most felbukkansz. (Indok, az eltelt idő története, minden a megalkotóra van bízva, de szeretem a mély, sötét, lélektani játékokat, ezért elsősorban erre próbálj nekem építeni, ha nem nagy kérés.)
Az avataralany is szabadon választható, csak irányvonalként adtam meg Logant.